GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM

 

(photo by U.S. Army Corps of Engineers Europe District, LINK: www.flickr.com/photos/europedistrict/4292247735/)

 

Az 1989-es évektől bekövetkező gazdasági és társadalmi változások a családok életében is kedvező és kedvezőtlen folyamatokat indítottak el.

Az iskolai beilleszkedési zavarok – tanulási kudarcok, viselkedési nehézségek – hátterében a családi életműködési zavarai állnak, ami kedvezőtlenül befolyásolja a személyiségfejlődést.

„A család elsődlegessége abban áll, hogy:

1. a legkorábbi életszakasztól kezdve hat a fejlődő egyénre,

2. érzelmi kötelékei, kapcsolatainak erőssége, hosszan tartó hatása alapvető érzelmi és viselkedési modellként vés be a személyiségbe,

3. közvetítő funkciója által megvalósítja a társadalmi értékrendszer beépítését.” (Bagdy Emőke)

A korai életszakaszban bekövetkező negatív élményekből olyan ma¬gatartás zavar alakulhat ki, amely a gyermek iskolai magatartásá¬ban, tanulási motivációjában is megjelenik.

A „Gyermeki jogok” értelmében „A gyermeknek joga van ahhoz, … hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéshez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez” (1997. Évi XXXI. Tör¬vény 6 § /3/ ), továbbá

„A gyermeknek joga van ahhoz, hogy … a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön.” ( 1997. Évi XXXI. Törvény 6 § /4/) Az iskolában folyó gyermekvédelmi tevékenység az iskolai társadalmi elvárásoknak megfelelően az ártalmak súlyossága, a ká¬rosodás mértéke szerint „osztályozza” a gyereket. A fogalmakat – hátrányos helyzet, veszélyeztetettség, magatartás zavar, deviancia-a pedagógiai, pszichológiai, szociológiai szakirodalom többféle szempont alapján értelmezi.

A gyermekvédelem azokat a gyerekeket tekinti veszélyeztetettnek, akiknek személyiségfejlődését nagy valószínűséggel valamilyen ká¬rosodás fenyegeti.

A károsodás érintheti az én fejlődést, szocializációt, erkölcsi maga¬tartást, értékorientációt, igényszintet, csökkent teljesítőképességet. A veszélyeztetettség a károsodás lehetőségére utal. A veszélyeztető körülmények egyik lehetséges csoportosítása:

- anyagi okok: alacsony kereset, több gyerek, munkaképtelen családtagok, …

- erkölcsi okok: a környezet bűnöző, erkölcstelen életmódot folytat, vagy a gyerek maga helyezkedik ebbe az erkölcsi nor¬mába,

- egészségügyi okok: a környezet egészségkárosító hatása, pl. ideg-, elmebetegség van a családban,

- nevelési vagy nevelődési okok: a környezet nem biztosítja a nevelés minimumát a gyerek számára.

Nagyon nehéz, szinte lehetetlen feladat egy tanuló, egy család csoportba sorolása, hiszen vannak olyanok is, akiknél a hátrányok, veszélyeztető tényezők halmozottan jelentkeznek. Az ilyen esetekben a legkirívóbb okokat tartjuk szem előtt.

Legnehezebb a családok anyagi és szociális helyzetének felmérése. Sok gyerekről csak akkor derül ki, hogy rossz anyagi körülmények között él, amikor látjuk, hogy nem tudja kifizetni a tankönyveket, ebédpénzt, esetleg hetekig ugyanabban a ruhában jár iskolába. A rossz anyagi körülményeket kiválthatja a szülők alkoholizmusa, rokkantsága. Ahol válás, vagy elhalálozás miatt egyik szülő egyedül neveli a gyermekét vagy gyermekeit, szintén nem tudnak olyan anyagi és szociális hátteret biztosítani, mint ott, ahol teljes a csa¬lád.

Az iskola gyermek és ifjúságvédelmi tevékenysége

A gyermek– és ifjúságvédelem alapja a jogszabályok mellett az iskolai pedagógiai program. A gyermek- és ifjúságvédelem intézmé¬nyi rendszerének működéséért az iskola igazgatója a felelős, munká¬jában pedig közreműködik minden pedagógus valamint az ifjúságvédelmi felelős.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az intézményvezető irányító tevékenységét, továbbá összehangolja a pedagógusok ez irá¬nyú tevékenységét.

Kapcsolatot tart a helyi önkormányzattal és az általuk fenntartott intézményekkel, így a Pedagógiai Szakszolgálatokkal.

Az iskola célja: a gyerekek veszélyeztetettségének a megelőzése, csökkentése, megszüntetése. A nevelőmunkában a hangsúlyt a meg¬előzésre helyezik.

Célja továbbá, Kt. 4.§; Kt. 14.§-a szerint a hátrányos megkülönböz¬tetés, a zaklatás, megalázás, megfélemlítés, a jogellenes elkülönítés elkerülése.

Zaklatás minden olyan magatartás, késztetés melynek célja a gyer¬mek, a tanuló megalázása, megfélemlítése, emberi méltóságának megsértése, illetve ilyen hatást kiváltó légkör, környezet kialakítá¬sa. Közvetett hátrányos megkülönböztetés minden olyan rendelke¬zés, intézkedés, feltétel vagy gyakorlat, amely látszólag mindenki¬nek azonos jogokat biztosít, mindenkivel azonos követelményeket támaszt, azonban valamely személyt vagy személyek csoportját a másik összehasonlítható helyzetben lévő személlyel, csoporttal összevetve hátrányos helyzetbe hoz jogellenesen.

Nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek a nevelő oktató mun¬ka jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő különb¬ségtétel, ha az a törvényes célok érdekében a szükséges eszközök alkalmazásával történik, így különösen az a törvény és végrehajtási rendeletei alapján szervezett bármilyen nevelés és oktatás, illetőleg intézkedés.

A hátrányos megkülönböztetés következményeit orvosolni kell. A hátrányosan megkülönböztetett gyermek, tanuló jogsérelmének or¬voslása nem járhat más gyermek, tanuló jogainak megsértésével, csorbításával. A hátrányos helyzet orvoslására a törvényben szabá-lyozott eljárás keretében kerülhet sor.

A közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében felada¬tainak végrehajtásában közreműködők döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor a gyermek mindenekfelett álló érdekeit kell, hogy figyelembe vegyék.

A gyermekvédelmi feladatok megvalósításában első helyen az osz¬tályfőnök áll. Ő irányítja az osztályban tanító többi nevelő gyermekvédelmi tevékenységét. Segít a szülőknek a nevelési problémák megoldásában, közreműködik a veszélyeztető körülmények felszámolásában. Számon tartja az igazolatlan mulasztást, segít a túlkoros tanulóknak a beil¬leszkedésben. A pályaválasztásnál figyelemmel kíséri a problémás tanulókat, tanácsot ad a szabadidő hasznos eltöltéséhez. Az ifjúságvédelmi felelőssel együtt nyilvántartást vezet a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő tanulókról.

Az anyagi veszélyeztetettség, a szociálisan hátrányos helyzet megoldására felkutatják a támogatások formáit, számba veszik a rendel¬kezésre álló lehetőségeket. Tájékoztatják a szülőket, tanulókat, hogy hogyan tudják problémáikat orvosolni, milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel problémáikkal. Ha szükséges, akkor kezdeményezik a gyerekek, illetve szüleik kiegészítő családi pótlékban, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás¬ban, étkezési hozzájárulásban való részesítését.

Egészségvédő, mentálhigiénés és szenvedélybetegség megelőző programok szervezése.

Figyelemmel kell kísérni pályaválasztásukat, továbbtanulásukat. Szükség esetén védő-óvóintézkedéseket kell tenni a tanulók érdeké¬ben.

A pedagógusok a megszerzett információt bizalmasan kötelesek megőrizni, törvényi előírásoknak megfelelően felhasználni.

A „6-os Iskoláért Oktatási – nevelési Alapítvány” a rászoruló tanu¬lók nyári táborozásához is nagy összeggel járul hozzá. Az intézmény épületében erre a célra felszerelt egészségügyi szobát, illetve sószobát – mint feltételrendszert biztosít. Az iskola gyermekorvosa és védőnője elkészíti a gyermekek egészségügyi vizsgálatának éves eseménynaptárát, melynek alapján végzik egészségmegóvó te¬vékenységüket, közreműködnek a gyermekek fejlődését gátló higiéniai viszonyok megszüntetésében, a károsító környezeti hatások alakításában.

Kiemelt figyelmet fordítanak a szenvedélybetegségek megelőzésére. Képzett szakemberek segítenek előadássorozatok megtartásával az osztályfőnöki órák keretében.

Az iskolában az állami gondozott tanulók többsége intézetben nevelkedik. Az iskola szomszédságában lévő Gyermek- és ifjúsági Otthonnal az iskolave¬zetés és a nevelők is napi kapcsolatban vannak.

Figyelemmel kísérik a neveltek érzelmi és értelmi képességeinek alakulását, magatartásukat. A felmerült gondokat igyekeznek közö¬sen megoldani.

Különös figyelmet érdemel a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók életvezetési problémáinak megoldása.

Iskolai szakkörök, diáksport, pályázati lehetőségek kihasználása. A diákönkormányzat munkájában való bekapcsolódás segítik a szabadidő hasznos eltöltését.

Városunkban jól működő Családsegítő Központ, Nevelési Tanács¬adó, Máltai Szeretetszolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat tevékenyke¬dik. Pedagógiai, anyagi eszközökkel, tanácsadással segítik az ifjúságvédelemmel kapcsolatos problémák megoldását, ezzel is hatéko¬nyabbá téve a megelőző családvédelmi tevékenységet. A társadalmi okokra visszavezethető mentális zavarok növekedése, a társadalmi beilleszkedési zavarok különféle formái a társadalom minden rétegét és csoportját érintik.

A jelenségek megértése, segítségnyújtás – az iskola sajátos kereté¬vel, tartalmával és eszközeivel közvetíteni a gyerek felé a társadal¬milag érvényes elvárásokat.

A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók és családjaik támo¬gatásánál különös figyelmet érdemel STOBEUS bölcs tanácsa:

„Az egész ország fundamentuma az ifjak nevelése. Kit hogyan

neveltek ifjúságában, olyanok lesznek erkölcsei egész további

életében.”

A tanulók magatartása a társadalomban, családokban lévő feszültségek hatását erősen magán viseli. Ezért a gyermek- és ifjúságvédelem a tantestület valamennyi tagjának fel¬adata. Elsődleges és meghatározó tennivaló a prevenció (megelőzés). A gyerekek életkörülményeiben tapasztalható rendellenességet időben fel kell tárni, és azonnal jelezni kell az illetékeseknek. A hiányok pótlásának, az ütemesebb továbbhaladásnak leghatéko¬nyabb módja a korrepetálás, fejlesztés, a kiscsoportos differenciált foglalkozás. Elsősorban magyar nyelvből és matematikából szükség szerint biztosítunk óra¬keretet (költségvetés függvényében) a felzárkóztatásra.

Az első osztályokban néhány hónap után az osztályban tanító nevelők javaslata alapján a helyi nevelési tanácsadóba, illetve a ta¬nulási képességeket vizsgáló bizottsághoz küldik saját jellemzésük alapján azokat a tanulókat, akiknél tanulási nehézséget, magatartási és beilleszkedési zavart tapasztalnak. Az egyre hatékonyabb szakmai szűrővizsgálatok azt eredményezik, hogy ha a szülő is bele¬egyezik, akkor a gyermek a város speciális, gyógypedagógiai neve¬léssel foglakozó iskolájába kerül (Móra Ferenc Általános Iskola).

Ha a szülő ezt a megoldást nem fogadja el, fellebbezéssel él¬het a város jegyzőjénél. A következő döntésig a gyerek az osztály¬ban marad.

2015 © Copyright Moricz MSZ